Chaplin nem akart megszólalni, mégis mindent elmondott a modern világról
Kilencven évvel ezelőtt mutatták be Charlie Chaplin Modern idők című filmjét, amelyben a legendás komikus a gépek uralta világról, a munkanélküliségről és a kiszolgáltatott ember mindennapjairól mesélt. A filmtörténet egyik legismertebb alkotása november 7-én különleges formában tér vissza Budapestre: a Müpában élő szimfonikus zenekar kíséretével vetítik le.
A filmnek azonban nemcsak a története figyelemre méltó. Chaplin akkor is ragaszkodott a némafilm eszközeihez, amikor Hollywood már áttért a hangosfilmre, és a közönség éppen ebben az alkotásban hallhatta először legendás figurájának hangját.
A film, amelyben először hallhattuk a Kis Csavargót
A Modern idők egyik legemlékezetesebb jelenetében a főhős pincérként próbál boldogulni, és egy énekes helyett kell fellépnie. A dal szövegét elővigyázatosságból az ingmandzsettájára írja, ám a fellépés kezdetén egy lendületes mozdulattal elveszíti a súgóját. Nem marad más választása, rögtönöz. Chaplin ekkor különböző nyelvekre emlékeztető, valójában értelmetlen szavakból álló dalt ad elő.
A jelenet azért is filmtörténeti jelentőségű, mert a nézők ekkor hallhatták először a Kis Csavargó hangját. A figura végre megszólalt, de továbbra sem tartozott egyetlen nyelvhez vagy nemzethez, a humor a mozdulatokból és az előadásból született. A Modern idők egyben a Kis Csavargó utolsó filmes szereplése is volt.
A gazdasági világválság árnyékában született
A Modern idők történetét az 1930-as évek amerikai társadalmi viszonyai is alakították. Az 1929-ben kezdődő gazdasági világválság következményei még érezhetők voltak, a munkanélküliség és a létbizonytalanság emberek millióinak mindennapjait határozta meg. Chaplin főhőse ebben a környezetben próbál munkát találni és megélni, újra meg újra olyan helyzetekbe sodródik, amelyek fölött nincs hatalma.
A film egyik különösen találó jelenetében a gyár vezetői egy automata etetőgépet próbálnak ki a főhősön. A szerkezet célja, hogy a dolgozónak még ebédszünetet se kelljen tartania, így a termelés egyetlen pillanatra sem állna le. A kísérlet természetesen katasztrofális eredménnyel végződik. Chaplin a technikai fejlődés olyan szemléletét figurázza ki, amely a hatékonyság növelése közben megfeledkezik az emberi szükségletekről.
A film zenéjét is Chaplin szerezte
Charlie Chaplint elsősorban színészként, rendezőként és komikusként tartjuk számon, pedig a zene is meghatározó szerepet játszott művészetében. A Modern idők zenéjét maga Chaplin komponálta, a hangszerelésben és a felvételek elkészítésében képzett zenészek működtek közre. A közel másfél órás film zenéjének véglegesítése 1935 végén többhetes stúdiómunkát igényelt.
A zene nem egyszerű kíséretként szolgált, a történetmesélés része lett, hol a szereplők mozdulatait követte, hol a jelenetek érzelmi tartalmát erősítette. A film zenéjének élő előadása komoly technikai feladat: a zenekarnak a vetített képsorokhoz kell igazodnia. A Modern idők partitúráját Timothy Brock rekonstruálta.
Kilencven év után is van mondanivalója
A Modern idők 1936. február 5-én debütált New Yorkban, majd Londonban és Hollywoodban is bemutatták. Az alkotás a későbbiekben a filmtörténet egyik meghatározó vígjátékává vált, és a British Film Institute filmtörténeti gyűjteményében is szerepel.
A film középpontjában két ember áll, akik a nehézségek ellenére szeretnének otthont, munkát és közös jövőt teremteni maguknak. A Kis Csavargó és társa újra meg újra kudarcot vallanak, de egyikük sem mond le végleg arról, hogy egyszer jobbra fordulhat a sorsuk.
A november 7-i budapesti filmkoncert ezt a kilencvenéves alkotást idézi meg. A Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Danubia Zenekar szólaltatja meg Chaplin zenéjét Tompa Ábel vezényletével, miközben a közönség nagyvásznon követheti a Kis Csavargó kalandjait.
