Nagy dobásra készül az 50 éves Kormorán Zenekar
A magyar népzene és a rock találkozásából született a Kormorán sajátos zenei világa, amely öt évtized alatt a Kárpát-medence magyarságának egyik meghatározó kulturális kifejezésévé vált. Az együttes alapítója, Koltay Gergely huszonnégy évesen indította útjára a formációt, amelynek jubileumát nagyszabású koncerttel ünneplik: 2026. december 12-én, szombaton 20 órakor a Szegedi Dómban csendülnek fel az elmúlt fél évszázad meghatározó dalai.
A kétórás műsorban a Julianus barát, a Honfoglalás és a Sacra Corona filmzenéi, valamint rockoperák részletei is helyet kapnak majd. Koltay Gergelyt a magyar nyelv és a népzenei hagyomány erejéről, valamint a zenekar ötvenéves küldetéséről kérdezték.
„Óriási feladat. A Kormorán több mint 300 dalából 140 van repertoáron, vagyis ezeket folyamatosan játsszuk, én magam pedig mintegy nyolcszáz dalt jegyzek. Lesz miből válogatni. A Julianus barát, a Honfoglalás és a Sacra Corona főcímzenéje biztosan elhangzik, hiszen ezek az évek során ikonikus dalokká váltak, nemcsak a dallamuk, hanem a szövegük miatt is. Rockoperáinkból is válogatunk” – mondta a zenekarvezető.
A jubileumi koncert megtartása egy ideig bizonytalannak tűnt. Koltay Gergely felidézte: nem így képzelte el az ötvenedik évfordulót, és egy idő után úgy látta, nincs értelme tovább erőltetni. Aztán egy koncert előtt, egy sátorban beszélgetett Vadkerti Imrével és Fehér Nórával, a zenekar két énekesével, akik azt mondták, nem szabad lemondaniuk a jubileumról. Vadkerti Imre vetette fel, miért ne tarthatnák templomban a koncertet. Kiss-Rigó László püspök végül rendelkezésükre bocsátotta a szegedi Fogadalmi templomot. Koltay ezt úgy élte meg, mintha a Jóisten ujja érintette volna meg őket.
A Kormorán Zenekar munkásságát több rangos díjjal is elismerték. Az együttes 2006-ban Magyar Örökség Díjat kapott, 25. jubileumi koncertje alkalmával pedig a Magyar Szabadságért díjjal tüntették ki. 2020-ban a közmédia Duna-díját is átvehette. 2023-ban Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat kaptak Vadkerti Imrével közösen. Az elismerések a magyar népzenei hagyományokat a rockzenével ötvöző, sajátos zenei világ, valamint a magyar kulturális örökség továbbadásában és a nemzeti összetartozás erősítésében vállalt szerep előtt tisztelegtek.
A zenekarvezető szerint a Kormorán életét három szóval lehet összefoglalni: felelősség, küldetés és szolgálat. Ha ez a három együtt van a színpadon, és eljut a közönséghez, akkor megvalósul az, amiért érdemes csinálni. Elmondása szerint a koncerteken nem igazán érez külön színpadot és közönséget: amikor elkezdenek játszani, az emberek közösséggé forrnak össze velük. Különösen megható ez a határon túli magyarok körében, akiknek sokat jelenthetnek a közös történelmet és összetartozást felidéző sorok, de Magyarország bármely pontján ugyanezt a szeretetet tapasztalják.
Arra a kérdésre, hogy ötven év után mit szeretne, mit vigyenek magukkal a koncert látogatói, Koltay Gergely így válaszolt: azt, hogy a magyar kultúra rendkívül színes, és ennek a sokszínűségnek része a saját zenei hagyományunk is. Nem az a feladatuk, hogy mindent egyformává tegyenek, hanem hogy megőrizzék és továbbadják azt, amit örököltek. Ha a dalaik révén az emberek közelebb kerülnek egymáshoz, és felismerik a közös értékeiket, akkor az elmúlt ötven évnek volt értelme.
Koltay Gergely 1952-ben született Budapesten, fuvolaművészi diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte, 1970–1977 között a 25. Színház tagja volt. A Sebő együttes tagjaként megismerkedett a népzenei hagyományokkal és a megzenésített versekkel, majd 1976-ban megalapította a Kormoránt, amely a népzene és a rock ötvözésével teremtett sajátos folk-rock hangzást.
Zeneszerzőként több rockoperát jegyez, köztük A költő visszatér, A Megfeszített, a Trianon és A Napba öltözött leány című műveket, emellett olyan híres magyar filmek zenéjét szerezte, mint a Julianus barát, a Honfoglalás és a Sacra Corona. A Honfoglalás betétdalaként vált közismertté a Kell még egy szó. 1997 és 2000 között a Magyar Televízió zenei főszerkesztője volt.
Koltay Gergely 1974-ben elnyerte A népművészet ifjú mestere címet, 2001-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel, 2010-ben Budapestért díjjal, 2017-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Munkásságát 2019-ben Kossuth-díjjal ismerték el.
