Nem csillapodik az erőszak Franciaországban: gyújtogatás és középület-foglalások
Franciaország több városában folytatódtak a zavargások: Lyonban felgyújtottak egy idegenforgalmi irodát, Lille-ben pedig a rendfenntartók készenlétben álltak. Párizsban a hatóságok megtiltották a gyülekezést a miniszterelnöki és a köztársasági elnöki hivatal környékén.
A fő demonstráció, a drágulás elleni menet a tervezett időpontban, fél 3-kor elindult a République térről, annak ellenére, hogy a tér másik oldalán folytatódtak az összecsapások a rendőrök és több száz csuklyás rendbontó között. A sárgamellényesekből, középiskolásokból és egyetemistákból, valamint klímaaktivistákból és antifasisztákból álló menet a rendőrség által engedélyezett útvonalon, északi irányba, a Clichy térre tartott.
Egy rendőrségi forrás szerint mintegy 150 ezer tüntetőre számítanak szombaton országszerte, és körülbelül 40 ezerre Párizsban, ami visszaesést jelent az elmúlt hetek országos demonstrációihoz képest.
A középiskolások tiltakozó mozgalma egy hónappal ezelőtt erős társadalmi feszültségek közepette kezdődött, az üzemanyagárak emelkedése és a megélhetési problémák növekedése mellett, miközben fél évvel az elnökválasztás előtt Franciaország a leginkább eladósodott európai országgá vált, és a pénzügyi piacok szoros felügyelete alatt áll.
Hetek óta keringtek a közösségi médiában a felhívások az üzemanyagárakra kivetett adó megemelése miatt 2018-ban kirobbant sárgamellényes mozgalom újjáélesztésére, ami a középiskolások tiltakozásaival párhuzamosan fokozódott.
A sárgamellényesek napja is a szombat volt. Az elitellenes állampolgári tiltakozássorozat 2018 novemberében kezdődött a résztvevők által igazságtalannak tartott szociális és adópolitika ellen. A sárgamellényesek szombatonként tüntettek rendszeresen Emmanuel Macron elnök és centrista kormányának reformintézkedései ellen a nagyvárosokban és a közutak körforgalmaiban, miközben a nagyvárosok központjaiban zavargások voltak.
A mozgalom szociális és intézményi követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat, majd a 2019-es európai parlamenti választások után a kormány módszerváltást, nagyobb szociális érzékenységet, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést is hirdetett, a tiltakozás pedig lassanként kifulladt.
