Kettős jubileum: 160 éve született és 110 éve hunyt el a magyar népművészet első monumentális művének szerzője
Százhatvan éve született és száztíz éve hunyt el Malonyay Dezső író, művészettörténész és néprajzkutató, akinek nevét elsősorban A magyar nép művészete című, 1907 és 1922 között megjelent ötkötetes munkája őrzi.
A magyarlakta területek népművészetét elsőként tudományos igénnyel összefoglaló monumentális vállalkozást sokan csak „A Malonyay” néven emlegetik. A sorozat nemcsak a századforduló magyar falvainak gazdag tárgyi világát dokumentálta, hanem számos azóta eltűnt hagyomány emlékét is megőrizte az utókor számára Torockótól Kalotaszegen át a Palócföldig és a Balaton vidékéig.
A kötetek aranyozott, díszes, szecessziós vászonkötésben jelentek meg, a kiadó pedig számos színes és fekete-fehér ábrával látta el azokat, így bizonyos szempontból a korszak többi díszművének sorába illeszkednek. Létezett ugyanakkor egy ritkább, zöld vászonkötéses változat is, amelyet stilizált aranyozott növényi motívumok díszítenek.
A magyar nép művészete végeredményben hatalmas dokumentációs vállalkozás lett, amely a magyarlakta területek művészetének első tudományos igényű összefoglalásának számít. Az MTA egyik tanulmánya szintén a magyar népművészetről született első nagy összegző vállalkozásként tekint a sorozatra. A mű 1984 és 1987 között fakszimile kiadásban ismét megjelent.
Malonyay Dezső 1916-ban, mindössze ötvenévesen hunyt el. Műve azonban túlélte alkotóját: az utolsó kötet megjelenésével vált teljessé az a vállalkozás, amelynek köszönhetően a 20. század eleji magyar falvak számos, azóta eltűnt vagy átalakult tárgyi emléke képekben és leírásokban fennmaradt. A sorozat ma is alapműnek számít, évtizedekkel később pedig újabb kiadásai is megjelentek a Helikon Kiadó gondozásában.
