Nem csodaszer: az uniós pénzek a költségvetést rendbe tehetik, de a növekedést csak mérsékelten élénkítik
Magyarország előtt 5900 milliárd forintnyi uniós forrás nyílt meg, amely érdemben javíthatja a költségvetés helyzetét, mérsékelheti az államadósságot és az állam finanszírozási terheit, a gazdasági növekedésre gyakorolt közvetlen hatása azonban jóval szerényebb lehet.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. kedden közzétett elemzése szerint az uniós támogatások 2026-ban és 2027-ben mindössze 0,1–0,2 százalékponttal gyorsíthatják a GDP növekedését.
A költségvetési hiányra gyakorolt hatás ennél kisebb lehet: az RRF-megállapodás teljes nettó hatása 491 milliárd forinttal, a GDP mintegy 0,5 százalékával javíthatja az idei egyenleget.
További előnyt jelenthet, hogy az uniós támogatások egyes beruházások finanszírozását átvehetik a hazai költségvetéstől, így más kiadásokra szabadulhatnak fel források.
A forint és az állampapírhozamok is profitálhatnak
Az uniós pénzek beérkezésének közvetett pénzügyi hatásai szintén jelentősek lehetnek. Az Európai Unióval fennálló viták rendeződése és a támogatásokhoz való hozzáférés javíthatja Magyarország befektetői megítélését, mérsékelheti az ország kockázati prémiumát, ezáltal pedig az állampapírhozamokat és a kamatkiadásokat is.
A GKI elemzése szerint a jelenlegi hozamszintek mellett az államháztartás bruttó kamatkiadásai a GDP 3,8 százalékáról 2028-ra 3,1 százalékra csökkenhetnek.
A forint erősödése ugyancsak kedvezően befolyásolhatja az adósságmutatót. A gazdaságkutató számításai alapján az árfolyam 10 forintos erősödése önmagában 0,7 százalékponttal csökkentheti a GDP-arányos államadósságot.
