A várólisták rövidülését ígéri, de csak közhelyekre futja Hegedűs Zsoltnak
Hangzatos reformígéretekből nincs hiány, a betegek azonban egyelőre hiába keresik a konkrétumokat Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentéseiben. A várólisták csökkentését célzó program kapcsán nem derül ki, pontosan hány beteget és mennyivel hamarabb műtenének meg.
A patikai vérnyomásméréstől a mammográfiás szűrések fejlesztéséig sorjáznak az elképzelések, ám a kézzelfogható vállalások és határidők sok esetben hiányoznak.
Valós szemléletváltás?
Hegedűs egy másik bejegyzésében „szemléletváltást” hirdetett, amelynek jegyében három, külföldön régóta alkalmazott egészségügyi módszer magyarországi bevezetéséről számolt be. Az ERAS a műtétek utáni gyorsabb felépülést segíti, míg a PROMs és a PREMs rendszerek a betegek állapotváltozását, illetve ellátási tapasztalatait mérik.
A miniszter maga is elismerte, hogy nem új keletű megoldásokról van szó: „Régóta tudjuk, hogy ezeknek Magyarországon is működniük kellene” – fogalmazott. Hegedűs bejegyzéséből nem derül ki, hogy ezek bevezetésétől milyen konkrét, számszerűsíthető javulást várnak a műtéti várakozási időkben, és hogy pontosan mely intézményekben, milyen ütemezés szerint indulnak el.
Tisztázandó részletek
A miniszter bejelentette, hogy felülvizsgálják a 2025 áprilisában bevezetett ortopédiai várólista-protokollt. A 35 feletti testtömegindexhez kapcsolódó automatikus ideiglenes korlátozás helyett az egyéni betegkockázat és az orvosi mérlegelés alapján döntenének a műthetőségről.
Hegedűs szerint egyetlen szám nem döntheti el, hogy valaki hozzájuthat-e a szükséges beavatkozáshoz. Kérdés azonban, hogy ha a korábban korlátozás alá eső betegek közül többen válhatnak műthetővé, az miként befolyásolja a várólisták hosszát. Hegedűs bejegyzéseiből nem derül ki, mekkora többletterheléssel számolnak, és ehhez milyen kapacitásbővítést rendelnek.
Ötszázmilliárd forint, visszatérő közhelyek
A miniszter kommunikációjának másik visszatérő eleme az egészségügynek ígért évi 500 milliárd forintos többletforrás. Hegedűs több bejegyzésben is méltatta Magyar Péter vállalását, miközben lényegében ugyanazt az üzenetet ismételte: a több pénz önmagában nem old meg minden problémát, a forrásokat hatékonyan kell felhasználni.
Az egyik posztban úgy fogalmazott: „Mert a siker valódi mércéje nem az lesz, hogy mennyivel költünk többet, hanem az, hogy mennyivel jobb ellátást kapnak a magyar emberek”. Egy másikban szinte ugyanezt írta: „A siker mércéje nem az lesz, hogy elköltöttünk 500 milliárdot, hanem az, hogy mit kaptak érte a betegek”.
A miniszter ezekben a bejegyzésekben nem részletezte, hogy a többletforrásból pontosan mennyit fordítanának a várólisták csökkentésére, a bérekre, a diagnosztikai kapacitásokra vagy az alapellátás fejlesztésére. Hasonlóan általános ígéreteket tett a vezetőkinevezések, az előmeneteli rendszer és a teljesítményalapú bérezés ügyében is.
Nagy tervek, bizonytalan megvalósítás
Az Egészségügyi Minisztérium emlőszűrések fejlesztéséről szóló bejegyzésében a tárca hosszasan ismertette a mammográfiás szűrés jelentőségét, majd több fejlesztési elképzelést sorolt fel: esti és hétvégi vizsgálati időpontokat, a mobil szűrőkapacitások felülvizsgálatát, a korhatárok esetleges módosítását és a személyre szabott vizsgálatok lehetőségét.
A felsorolásból azonban kiderül, hogy ezek egyelőre csak vizsgált lehetőségek, nem pedig már elfogadott, konkrét ütemtervvel rendelkező intézkedések. Ráadásul maga a miniszter is emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 2002 óta működik szervezett mammográfiás emlőszűrés.
Régi szolgáltatás új köntösben
Hegedűs Zsolt az október 8-án megrendezett, Magyarország 2030 – A magyar egészségügy jövője című konferencián arról beszélt, hogy a tervek szerint a gyógyszertárakban is lehetőség nyílna bizonyos szűrővizsgálatokra, például vérnyomásmérésre.
Csakhogy a patikai vérnyomásmérés Magyarországon korántsem újdonság: számos gyógyszertárban már évek óta elérhető, ráadásul több helyen ingyenesen. A miniszter tehát olyan szolgáltatást említett a tervezett fejlesztések között, amelyet a betegek egy része már régóta igénybe vehet. Hegedűs bejelentéséből nem derült ki, pontosan miben állna az újdonság, és milyen határidővel valósítanák meg az elképzelést.
A valódi eredmények még váratnak magukra
A várólisták nem attól rövidülnek, hogy újabb szakmai fogalmak jelennek meg a miniszteri Facebook-bejegyzésekben, és nem is attól, hogy a kormány ismételten elmondja: hatékonyabban kell felhasználni a rendelkezésre álló pénzt.
A valódi mérce az lesz, hogy hány beteg jut ténylegesen hamarabb műtéthez, mennyivel csökken a várakozási idő, és mindez mikorra valósul meg. Ezekre a kérdésekre a miniszter idézett bejegyzései egyelőre nem adnak számszerű választ.
