Már a betakarításhoz is öntözni kell: egyre nehezebb helyzetben a magyar burgonyatermesztők
Egy negyed évszázad alatt több mint 83 százalékkal zsugorodott a burgonya betakarított területe Magyarországon, és a visszaesés idén is folytatódhatott. A hazai termelőket az olcsó import mellett az aszály, a növekvő költségek és a kereskedelmi láncok szigorú követelményei is sújtják.
Egyes gazdaságokban már a betakarítás előtt is öntözni kellett. A rendkívül száraz, kemény talajban ugyanis a betakarítógépek nagyobb arányban sérthetik meg a burgonyát, így a vízpótlás a biztonságos felszedés feltételévé is vált.
Kilogrammonként 180 forintba is kerülhet az előállítás
A megkérdezett gazdaságok becslései alapján a burgonya közvetlen termesztési önköltsége idén kilogrammonként 100–130 forint fölé emelkedhetett. Ehhez hozzáadódik a betakarítás, a tárolás, a válogatás, a mosás, a csomagolás és a szállítás költsége.
A mosott, válogatott és csomagolt burgonya teljes önköltsége így egyes termelőknél akár kilogrammonként 180 forintot is elérhet. Ez nem országos átlag, hanem a magas öntözési és előkészítési költségekkel dolgozó gazdaságok kalkulációja.
A jövedelmezőséget a kereskedelmi láncok méretkövetelményei is rontják. A termelői tapasztalatok szerint 45 milliméteres alsó mérethatár esetén a termés 20–25 százaléka is kieshet az adott értékesítési csatornából, noha fogyasztásra alkalmas lenne. A határ 40 milliméterre csökkentésével a kieső mennyiség bizonyos esetekben akár 10 százalék körülire mérséklődhetne.
Ez az idei aszályos szezonban különösen fontos kérdés, hiszen a vízhiány miatt több termőterületen kisebb gumók fejlődtek. Hasonló problémák Nyugat-Európában is jelentkeztek, a magyar termelők ezért a kereskedelmi követelmények rugalmasabb alkalmazását sürgetik.
A termelői árak zuhantak, a bolti árak alig csökkentek
A gazdálkodók szerint kedvezőbb piaci körülmények között a mosott, csomagolt burgonya kilogrammonkénti 220–240 forintos átadási ára még elfogadható nyereséget biztosíthat. A kereskedelmi akciók során azonban a beszállítói ár 200 forint alá, esetenként 185 forint körüli szintre eshet, ami már felemésztheti a termelők hasznát.
A rendelkezésre álló adatok szerint 2023 és 2025 között a hazai burgonya éves átlagos felvásárlási ára kilogrammonként 218 forintról 139 forintra csökkent, miközben a fogyasztói ár mindössze 421 forintról 386 forintra mérséklődött. A különbség ugyan nem tekinthető automatikusan kereskedelmi nyereségnek, hiszen a feldolgozásnak, szállításnak és értékesítésnek is vannak költségei, az adatok mégis jól mutatják, hogy az áresés terhei eltérően oszlanak meg az ellátási lánc szereplői között.
A termelők számára mindezt súlyosbítja, hogy a vetőburgonyát, a talaj-előkészítést, a növényvédelmet és az öntözést már jóval az értékesítés előtt finanszírozniuk kell. Az időjárási, termelési és piaci kockázatok jelentős részét így maguk viselik, miközben a kiszámítható, megfelelő áron történő értékesítés egyre nagyobb kihívást jelent.
