Asztrofizikus nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján a 2026-os fizikai Nobel-díjat Francis Louis Halzennek ítélik oda „az IceCube Neutrínó-obszervatóriumhoz való meghatározó hozzájárulásáért, valamint az asztrofizikai eredetű, nagy energiájú neutrínók felfedezéséért”.
Francis Halzen részecske- és asztrofizikus felismerte, hogy a Déli-sark jege felhasználható a neutrínók nyomon követésére. Elképzelése és tudományos irányítása alapvető jelentőségű volt az IceCube Neutrínó-obszervatórium – egy fényérzékelőkkel felszerelt, köbkilométeres jégtömb – létrehozásában. Az IceCube segítségével a kutatók képesek megfigyelni az univerzum távoli térségeiben zajló, rendkívül nagy energiájú folyamatokból származó neutrínókat.
Halzen és ötlete hamarosan más kutatók támogatását is elnyerte, és alig néhány évvel később megkezdődtek a jégbe helyezett érzékelőkkel végzett előzetes tesztek. A rendkívül nagy energiájú kozmikus neutrínók igen ritkák, ezért hatalmas jégtömegre van szükség ahhoz, hogy elegendő számú ütközést lehessen megfigyelni. Az IceCube egy teljes köbkilométernyi területet foglal magában, és 2011-ben készült el. A kutatók hamarosan észlelték az első nagy energiú neutrínókat, néhány évvel később pedig közzétehették azon neutrínók felfedezését, amelyeknek a Naprendszeren messze kívülről kellett származniuk. Ezzel kezdetét vehette az univerzum neutrínóforrásainak módszeres kutatása.
Az IceCube által folyamatosan rögzített neutrínókölcsönhatások új ismeretekkel szolgálnak majd a kutatók számára azokról a heves folyamatokról, melyek során nagy energiájú neutrínók keletkezhetnek – sőt, akár korábban ismeretlen kozmikus jelenségeket is feltárhatnak így.
Francis Louis Halzen (született: 1944. március 23.) belga részecskefizikus. A Wisconsini Egyetem (Madison) Hilldale- és Gregory Breit-díjas professzora, valamint az intézmény Elemi Részecskefizikai Intézetének igazgatója. Halzen az Antarktiszon található Amundsen–Scott Déli-sarki Kutatóállomáson működő IceCube Neutrínó-obszervatórium – a 2011 óta üzemelő, egyben a világ legnagyobb neutrínódetektora – vezető kutatója.
Halzen az 1970-es évek óta meghatározó tudósa a kozmikus sugárzás fizikájának és az asztrorészecske-fizika fejlődésének is. A részecskefizika mellett számos korai tanulmányt publikált a kozmikus sugárzással kapcsolatos anomáliákról és a kvarkanyagról, valamint a részecskefizika és a kozmikus sugárzás közötti összefüggésekről, a szupernóvákból származó részecskékről és a légköri gamma-záporokban keletkező müonokról. A tudós komoly eredményeket ért el az univerzum mélyéről érkező kozmikus sugárzás kutatásában is.
Számos tanácsadó testület munkájában vett részt, így többek között a SNO, a Telescope Array és az Auger-kísérlet fejlesztésével foglalkozó csoportokban, a heidelbergi és a müncheni Max Planck Intézetekben, a tokiói egyetem ICRR intézetében, az Egyesült Államok részecskefizikai prioritásokat meghatározó bizottságában, valamint az európai ApPEC asztrorészecske-fizikai tanácsadó testületben.
