A Fájdalomra Nincsenek Szavak: Alan Ritchson Akciófilmje
Alan Ritchson a Motor City című akciófilm főszereplőjeként lép színre, és a film az akciózserűk hagyományait méltó módon tiszteletben tartja. A produkció az úgynevezett „style over substance” irányvonalat követi, amelyben a rendező, Ponciroli saját, egyedi stílusával és atmoszférájával próbálja megragadni a nézők figyelmét, elterelve a figyelmet a cselekmény sablonosságáról. Ritchson karaktere egy brutálisan kemény figura, akinek nem ismernek irgalmat a film során.
A történet középpontjába álló hős, akinek jellemvonásai a némafilmek hőseire emlékeztetnek, szembenéz a fazonírozott Pablóval, akiről már a kezdetektől sejtjük, hogy sorsának végkimenetele fájdalmasan tragikus lesz. A film bátor kísérlet a generikus akciófilmek világában, és a rendező emlékezteti a közönséget arra, hogy bár a cselekmény előrelátható, a karakterek és az erőszakjelenetek építése izgalmat csempész az egyes jelenetekbe.
Ben Foster kiemelkedő alakítása a film egyik erőssége, hiszen paródikus gengszter karakterét üdítő színfoltként jeleníti meg, amely az unalmas klisék között is kiemelkedik. A Motor City minden esetben izgalmas alkotás, amely nosztalgikusan idézi fel a B filmek aranykorát, amikor a nagysikerű színészek, mint Charles Bronson, formálták a műfajt. A film erőszakos megoldásait néhol lentről építi fel, ami egy újabb apropót ad arra, hogy a nézők megértsék a film szándékát: nem érthetik meg a türelem nélküli nézők, hogy az erőszak nem csupán megvalósítás, hanem sokkal inkább a narratíva része is.
Alan Ritchson: A Reacher Továbbfejlesztése
Ritchson a Reacher-sorozatban elért népszerűsége után próbálja megvetni lábát a mozivásznon, bár a Motor City nem biztos, hogy ugyanazt az utat járja be. Az alkotás bemutatja, hogy a rendezői képességek eltérhetnek egymástól, jelen esetben azonban Ponciroli nem bizonyult elég erősnek ahhoz, hogy megugorja a nagy elődök szintjét. Az akciófilmek atmoszférája tud hatalmas élményt nyújtani, de a film esetében inkább a stílus és a képi világ dominál, mintsem a tartalom.
Mégis, a Motor City, bár nem minden néző számára nyújt felejthetetlen élményt, képes meglepetéseket okozni és elgondolkodtatni az akciófilm konvencióiról. Ritchson játéka és a film goromba stílusa egyedi csemegévé teszi ezt az alkotást, amely emeli a műfajban eddig pihenő B filmeket, nosztalgikus utazást téve lehetőséget adva arra, hogy a nézők átélhessék a ’70-es és ’80-as évek akciófilmjeinek szellemét.