Kiközösítési nyilatkozat a Szent X. Piusz Papi Testvérületről
2026. július 1-jén, a svájci Écône-ban, a Szent X. Piusz Papi Testvérület történelmi szertartás keretében négy új püspököt szenteltek fel, több mint tizenhétezer hívő és egyházi személy részvételével, hetven különböző országból. A szertartást Alfonso de Galarreta és Bernard Fellay püspökök vezették, akik mindketten 1988-ban lettek ordinálva Marcel Lefebvre érsek által, pápai mandátum nélkül, ami hasonló a mostani eseményhez.
A Hittani Dikasztérium a szertartást követően megállapította, hogy a szentelők és a felszenteltek egyaránt a latae sententiae, vagyis automatikus kiközösítés büntetésének aláestek. A Testvérület azonban határozottan kijelentette, hogy nem szeretnék elszakadni Rómától, és érveket sorakoztattak fel azt illetően, hogy miért nem tekinthetők az események egy valódi szakadár cselekedetnek.
Válságos pillanatok Róma és a Testvérület között
A szentelés utáni napon Víctor Manuel Fernández bíboros, akit az LMBTQ közösségek támogatásában nyilvánvaló megnyilatkozásai miatt bíráltak, kiadta a rendeletet, amely név szerint megállapította a kiközösítést a szentelőkre és a felszenteltekre vonatkozóan. A bíboros figyelmeztette a világi hívőket, hogy ne csatlakozzanak a Testvérülethez, mert ez automatikusan a kiközösítés büntetését vonná magával.
A rendelet kérdéseket vet fel a kiközösítés pontos mértékéről, mivel a dokumentum csupán a Testvérülethez formálisan csatlakozó hívőkre vonatkozik, ellentétben azokkal, akik esetleg részt vettek a liturgiáikon, de nem formális tagok. Az egyén elutasítása a pápától és a szándékos részvétel a FSSPX miséin az alapja a szakadár cselekedet fogalmának.
A szakadás megítélése a Testvérület vezetői részéről
Johannes Regele, a Testvérület tartományfőnöke hangsúlyozta, hogy a szakadás nem csupán külső cselekedet, hanem az elhatározás is szükséges hozzá, amit „animus schismaticus”-nak neveztek. Az ő állásfoglalása szerint az akarat a Testvérületben soha nem volt meg, így hangsúlyozta, hogy a pápai primátust és az egyház tanítóhivatalának tévedhetetlenségét vallják.
A Testvérület vezetői azt állítják, hogy nem cselekszenek az Egyház ellen, hanem annak megmentésén dolgoznak. Meggyőződésük, hogy aki meg akarja őrizni az Egyház értékeit, az nem mondhat le róla. Kijelentették, hogy nincs szándékuk a szakadásra, és ez mentén megfogalmazták, hogy nincs jelenlegi szkizma.
Kitekintés a jövőre
A szentelés körüli feszültségek és a kiközösítési rendelet által felvetett kérdések továbbra is nyitott témák a katolikus közösségben. A Testvérület állásfoglalása a pápa tekintélyével kapcsolatban, valamint a saját identitásuk megőrzésére tett erőfeszítéseik folytatódni fognak a jövőben. Kérdéses, hogy ez a dilemma hogyan fog hatni a katolikus egyház egységére és Róma tekintélyére világszerte.
