Új irányvonal a megújuló energia terén
A kormány szándéka szerint drámai változások várhatóak a megújuló energiaforrások, különösen a szélerőművek kapacitásának fejlesztésében. A cél az, hogy 2030-ig tízszeresére növeljék a hazai szélerőművi kapacitást. A tervekkel összhangban már augusztus végén várható az első pályázat kiírása, de ehhez elengedhetetlen a 2016-ban bevezetett szabályozások módosítása, amelyek jelenleg jelentős korlátokat jelentenek.
A szigorú szabályozások múltja
A 2016-os szabályozás alapján a szélerőművek elhelyezése beépítésre szánt területen, valamint annak 12 kilométeres körzetében tilossá vált. Ezt a rendelkezést településrendezési és környezetvédelmi szempontok indokolták, amelyek célja a tájképi, zajvédelmi és lakosságvédelmi tényezők figyelembevétele volt. Azonban az elmúlt évek során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez a védelem nemzetközi összehasonlításban túlzottan szigorú, hiszen más országokban sokkal barátságosabb távolságokat alkalmaznak a szélerőművek elhelyezésére.
Beépített kapacitások lehetőségei
A Regionális Energetikai Kutatóközpont (REKK) és az osztrák AIT közös elemzésében az áll, hogy Magyarországnak potenciálisan 16 GW szélerőművi kapacitása lenne építhető, ami gazdaságosan és versenyképes módon működtethető támogatás nélküli piaci alapon. Észak-Dunántúlon találhatóak a legjobb adottságok, ahol a meglévő szélerőműparkok is kialakultak, ugyanakkor a korábbi energiastratégiákban a 2030-as cél mindössze 1 GW volt.
Beruházási érdeklődés és politikai hozzáállás
A következő hónapokban kulcsfontosságú kérdéssé válik, hogy a kormány által tervezett pályázatok iránt milyen mértékű befektetői érdeklődés mutatkozik. Az energiapolitikai célok és a helyi közösségek igényei közötti egyensúly megtalálása elengedhetetlen. A szakértők véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy a tervezett új kapacitások elbírhatóak-e a hazai energiarendszerben, és hogy valóban szükség van-e a javasolt mennyiségű új szélerőműre.
A jövőbeni irányvonalak
Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató szakértője megjegyezte, hogy Magyarország inkább több szabályozható kapacitásra, mint új szélerőművekre lenne szüksége, hiszen a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen a rugalmas energiarendszer kialakítása. A válsághelyzetek, mint például a teljes Ibériai-félszigetet érintő áramszünet, rávilágítottak, hogy a hagyományos erőművek stabil támogató elemként szolgálnak a megújuló energiák mellett.
Kihívások a jövőben
A politikai döntéshozóknak továbbra is meg kell vívniuk a küszöbön álló áttörésért a szélerőművek telepítésének korlátozó tényezőivel szemben. Ha a kormány valóban kész arra, hogy a meglévő jogszabályokat módosítsa, az új szélerőművek létesítése előtt alapvető fontosságú lesz a közvélemény támogatásának megnyerése is.
